1. Ne utazási irodában fizess be a kirándulásra és keress jó útikönyvet! Ha az utazási irodák ajánlatát részesíted előnyben, életed végéig ringatózhatsz abban a hitben, hogy láttad és megismerted Tunéziát. Ha mégis az utazási iroda biztonságára vágysz, fizess be egy egyhetes útra úgy, hogy a repülőjegyet a második hét végére váltod meg visszafelé. Így lesz egy heted arra, hogy körülnézz az országban. Nem biztos, hogy elég! A jó útikönyv nagyon fontos, de ne pazarold a pénzed a sok színes fotót és elenyészően kevés történeti, kulturális és gyakorlati információt tartalmazó, magyar nyelvű könyvekre. Az angol nyelvű Lonely Planet vagy Rough Guide a legjobb, de más nyelven is jelennek meg megvásárlásra érdemes könyvek. Beszerzésük egy kicsit nehéz, de megéri a fáradtságot és a pénzt!

2. Nemcsak repülővel utazhatsz! Olaszországból komppal is át lehet jutni Tunéziába, ez nem olcsó mulatság (mármint az, hogy végigutazz egész Olaszországon, teljes hosszában), de megéri. Ha netán Franciaország déli részéről akarsz átkompozni Tunéziába, előtte két hónappal jegyet kell váltanod, mert az összes Franciaországban élő tunéziai így utazik haza rokonnézőbe.

3. Tunéziát vonattal érdemes igazán bejárni. Butaság az, amit az utazási irodák idegenvezetői mondanak: hogy a vonaton kecskével meg egy sereg koszos arabbal utazol majd. A tunéziai vonatok tiszták, az arabok pedig általában nagyon kedvesek és nem a kecskéikkel utaznak. Vasútvonal köti össze a legtöbb várost egymással, még olyan távoli városokba is el lehet jutni így, mint pl. Tozeur. A jegy olcsó, töredékébe kerül az utazási irodák által ajánlott buszos kirándulásnak. Minden településen van úgynevezett louage (luázs) állomás. Ezek az oldalukon piros csíkkal ellátott, fehér személyautók vígan száguldják be az egész országot és hozzák-viszik az utasokat. A louage-állomáson addig kell várnod, amíg az autó megtelik, csak ezután indul. Néha igen jó beszélgetés alakul ki az utasok között, ezalatt el tudsz tekinteni attól is, hogy a sofőr a megengedett sebesség többszörösével és a közlekedési szabályok teljes elhanyagolásával vígan száguld végig az országon. Ha megtanulod azt a szemléletet, hogy sorsodat nem magad, hanem Allah irányítja és úgy intézi az életed, ahogyan az előre meg van írva, könnyebb elviselni.

4. Ha enni akarsz, soha ne a csillogó-villogó, turistákkal teli éttermeket válaszd! Nagyon drágák és az étel csak halványan emlékeztet arra, amit egy tiszta, szerény arab étteremben kóstolhatsz. A legegyszerűbb olyan helyet keresni, ahol csupa arab ül az asztaloknál. Ugyanez érvényes a kávézókra is. A turisták a legtöbb helyen 1 euróért isszák a kávét, a félreeső kis utcákban már 5-10 eurocentért is lehet ugyanolyan finom kávét kapni. Az arabok által a tunéziai konyha remekeként emlegetett kusz-kusz engem különösebben nem hatott meg (apró tarhonya zöldséggel és hússal, nem rossz, de nem a gasztronómia csúcsa), viszont nagyon szerettem a mechouia (mesuja) salátát. Aki nem szereti a csípőst, ne kérjen belőle! A tunéziai juh húsa nagyon finom! Az út szélén leölt és frissen kínált hús esztétikai szempontból talán nem felel meg az európai ízlésnek, de az íze remek! Más juhfajtát tenyésztenek, mint Európában, a húsa kevésbé faggyús. Tevehús csak délen, a sivatag szélén kapható, ott is csak nehezen és elég sokba kerül.

5. Lakni kis panziókban, olcsó szállodákban lehet (10-15 euró/fő), ha bátrabb vagy, sátorozni is próbálhatsz. A sivatagban nagyon jól esik az alvás a puszta homokon is, hálózsákban, csak szép, szélcsendes időért kell imádkozni előtte, különben… ne akard megtudni, hogyan és főleg hova nem sodorja a szélvihar a lisztnél is finomabb homokot! A szaharai éjszakában csodálatos, felejthetetlen látvány az égbolt! Ha sivatagot akarsz látni, ne válaszd föltétlenül Douz-t. Bármelyik oázis megteszi, a turisták által kevésbé látogatott oázisokban sokkal kedvesebbek az emberek és sokkal közelebb kerülsz a sivatag hangulatához. Köves talajon, kőfal, kőrakás, kavicsos omladék szomszédságában óvatosan kell sátorozni, ilyen helyeken skorpiók is vannak. Nem vérszomjas vadállat, amely a bokorban lapulva vár arra, hogy megmarjon, de ha veszélyben érzi magát, szúr. Érdemes a sátorlapot, hálózsákot, cipőt kirázni, mielőtt belebújunk. Ha baj van, irány az első rendelő, mindegyik el van látva ellenanyaggal.

6. Lányok, figyelem! A partvidékhez közeli helyeken és a nagyvárosokban bármilyen ruhát viselhettek. Fürdőruhában nem illik az utcán mászkálni (itthon sem, egyébként). Az ország belsejében, a sivatag peremén, általában ott, ahol a tömegturizmus még nem ütötte fel a fejét, illendő a térdet és a vállat eltakarni. Sokkal kedvesebben viszonyulnak az emberek is hozzád, ha az öltözéked nem túl lenge, és az sem elhanyagolandó, hogy így a fenekedbe sem csípnek bele.

7. A rendőrök nem túl szolgálatkészek, ha nem szervezett keretek között, ellenőrizhető módon utazol! Mivel Tunéziában – demokrácia ide vagy oda – diktatúra uralkodik, nem jó a hatóságokkal ujjat húzni. Már csak azért sem, mert a hivatali bürokrácia a kafkai csúcsot is meghaladja. Ne gurulj be, ha rendőrrel van dolgod, az udvarias viselkedés ilyen helyzetben mindig többet segít. Az arabok félnek a rendőrtől, ha bajba kerülsz, elég torkod szakadtából police után kiabálni, legtöbb esetben megoldja a problémát. Előfordulhat, hogy hülyének néznek, de sebaj.

8. Mit nézz meg, ha már ott vagy? Egész tartózkodásod alatt a tengerparton heverni (sokan ezt teszik azon a címen, hogy pihenni akarnak) butaság, ahhoz nem kell olyan messze utazni. Tuniszt meg kell nézni! A központ gyalog bejárható, érdekes, szép (nem klausztrofóbiásoknak való!) a bazár, különösen az oldalutcák, ahol a kereskedők sokkal kevésbé agresszívek. Az erőszakos árusokat határozottan kell elutasítani. Ha már elviselhetetlen a meleg, a Bourghiba sugárúton betérhetünk a hűs katolikus templomba. Karthágóba HÉV-hez hasonló, olcsó tömegközlekedési jármű visz ki, itt nemcsak az Antonius-termát érdemes megnézni, hanem a Tophet-et - az áldozati helyet - és a pun kikötő maradványait is (utóbbi három teljesen elhanyagolt, égig érnek a gyomok, a termáknál viszont nyüzsögnek a turisták). Érdemes az elnöki palotával majdnem szemben levő római házakat is meglátogatni, és van egy római amfiteátrum is, ahol nyáron néha hangversenyeket is tartanak. Sidi Bou Said-ba is vasúton lehet elérni, a város főutcáját délelőtt érdemes megnézni, akkor kevés a turistacsoport. Ne maradjunk a főutcán! A mellékutcákban, sikátorokban nagyon érdekes, festői házacskákat látni. Meg lehet nézni a Szent Lajos katedrálist is, de csak kívülről. Ne hagyd ki a Bardo Múzeumot! Érkezz reggel, nyitáskor vagy du. 2-3 óra körül, akkor nem kell majd üvöltöző turistahadakon keresztülverekedd magad, ha a mozaikokat közelebbről is meg akarod nézni. Lenyűgözően szépek, ennyit, ekkora változatosságban egy helyen sehol nem látni. A sivatag közelében fekvő Matmata a turistafejő gépezet egyik fő központja, ha lehet, el kell kerülni. A közelében fekvő néhány falucska pont olyan érdekes, és ráadásul olcsó. Ugyanez érvényes az Atlasz-hegység oázisaira is: Tamerza és Chebika drága és a tömegturizmusra van berendezkedve. Mindegyik megközelíthető louage-zsal, nem érdemes a méregdrága terepjárós kirándulásra szavazni. Érdemes időt szánni Tataouin-ra. Nem látogatják nagyon sokan, mert távol esik a többi látnivalótól, de építészete annyira egyedülálló, hogy érdemes a kitérőt megtenni. Tataouin felé több ksar mellett is elhaladsz majd, legalább egyet érdemes megnézni, ezek amolyan sivatagi erődök, idegenlégiós filmekben látni ilyesmit. Gafsa is tartogat néhány látnivalót, itt turistacsoporttal alig találkozik az ember. Igazi tunéziai város, pezsgő bazárral, sok érdekes utcával és mérsékelt árakkal. Sbeitla, El Jem, Dougga és Le Kef kötelező látnivaló az antik kultúra iránt érdeklődőknek! Jó állapotban megmaradt városok, rengeteg római (és néhány pun) kori látnivalóval. Le Kef a legkevésbbé megközelíthető, de az Astarté-kultusz temploma nem mindennapi élmény! El Jem kivételével a tömegturizmus elkerüli ezeket a helyeket, így meglátogatásuk maradandó élményt nyújt majd. Az antik kövek között járva nézzünk a lábunk elé, mert a sok ártalmatlan gyík mellett más állat is előfordulhat. Kairouan, az úgynevezett szent város érdekes hely, ide is el lehet jutni vonattal vagy louage-zsal. Hatalmas mecsetét érdemes belülről is megtekinteni, ha megfelelően vagy öltözve (fiúknak hosszúnadrág és ing, lányoknak hosszú szoknya, hosszú ujjú ing és fejkendő) és a bejáratnál elmondod az iszlám első törvényét (nem írom le, nézz utána! – közben tanulsz még egy-két dolgot az iszlámról), megengedik majd, hogy belépj. Sétálj a városban, nézd meg a bazárt, a rengeteg kis utcát, kóstold meg a kissé ragacsos, frissen készült süteményeket. Föltétlenül nézd meg a híres mecseteket (a nagyon kívül van még néhány!) és Mohamed borbélyának a mauzóleumát (ha ügyes vagy, kideríted, hogy nem is a borbélya volt). Ha több időt szánsz Tunéziára, érdemes északra is ellátogani. Bizerta és Tabarka nagyon szép, sajnos igen kevesen látogatják.

9. A tunéziai arabok általában barátságosak, segítőkészek és mint bárki, szeretik, ha értékeled a kultúrájukat és tetszik az országuk. Náluk is vannak szélhámosok, zsebmetszők, akik (pont úgy, mint nálunk) a turistákat szemelik ki elsősorban. Ha udvarias, határozott és szemfüles vagy, élvezni fogod az utazást és ezernyi élménnyel térsz haza.