Tunzia az afrikai orszgok kzl az egyik leggazdagabb ltvnyossgok tekintetben. J nhny emlket hagytak maguk utn az slakosok s a beteleplk egyarnt.
Tunisz
A fvros, Tunisz legrdekesebb rsze, az gynevezett Medina, a trtnelmi vrosrsz. ptsnek kezdete a VII. vszzadra tehet. Az vros egszen a 20. szzadig, a francia megszllsig megrizte kzponti szerept. A legrgebbi plet itt az Aziuna mecset, amelynek ptshez ktszz, Karthgbl szrmaz oszlopot is felhasznltak. A kzelben illatoz Souq l-Attarine, a parfmksztk utcja. Szintn ezen a terleten van a Tourbet l-Bey, a nhai hercegek, miniszterek s tancsadk hatalmas mauzleuma. A Vilgrksg rszt kpez Dar l-Haddad, a Medina egyik legrgebbi lakplete. A Ville Nouvelle pletvel a francia megszllk eurpai hangulatot kltztettek ebbe a negyedbe. Hangulatos kvhzak s ttermek tallhatk itt. rdemes megnzni a Szent Vincent de Paul katedrlist, amely azltal vlt hress, hogy tervezi egytt alkalmaztk a gtikus, a biznci s az szak-afrikai ptszeti elemeket. A Bardo Mzeumban megismerkedhetnk a punok, a rmaiak, a kora-keresztnyek s az arabok kornak letvel.
Sidi Bou Said
Kellemes napot tlthetnk a fvrostl nem messze fekv tengerparti vrosban, Sidi Bou Said-ban. Sidi Bou Said a Tuniszi-bl leglenygzbb vrosa. Szk macskakves utci, egysgesen kkre festett ablakai s a vrost vez sziklk felejthetetlen lmnyt nyjtanak. A tengerpart gynyr s az itt tallhat kvzk s ttermek kellemes idtltst knlnak.
Dougga
Dougga a rmai korbl fennmaradt romjairl nevezetes. Ez a vros maradt meg a legjobb llapotban, ezrt itt lehet igazn tlni a korabeli trtnelmet. rdemes a vrosltogatskor idegenvezett fogadni. Elszr A 3500 frhelyes sznhzat nzzk meg. A tetrumot i.e. 188-ban ptettk, majd nemrgiben teljesen feljtottk. Ez a sznhz a jliusi Dougga Fesztivl drmaeladsainak varzslatos httere. Innen a Szaturnusz templomhoz rkeznk el egy tizent perces sta utn, s ha mr itt jrunk ne hagyjuk ki a Szelek tert sem.
Matmata
Matmata a Csillagok Hborja forgatsa ta hres. A tj valban sokkal inkbb hasonlt rbli, mint fldi vidkre. |