Tunzia sidk ta a kzel-keleti s a mediterrn npek tallkozsi helye. Trtnelme a fnciaiakkal kezddik, akik fejlett kereskedbirodalmat hoztak itt ltre, megalaptottk Karthago-t, Sousse-t (Hadrumentum) s Tuniszt (Thines). Az kori vszzadokat a grgkkel s rmaiakkal val versengs jellemezte mind a hajzs, mind a Fldkzi-tenger feletti fennhatsg tekintetben. Tunzia ma szak-Afrika legfejlettebb s legnyugodtabb orszga. A berber kalzok egykori bvhelye kinyitotta kapuit az idegenforgalom eltt, s a fokozott iparosts ellenre a napsttte afrikai tj s a hosszan elnyl mediterrn partvidk eredeti szpsgvel vrja az ideltogat turistk milliit.
Orszgnv: Tunziai Kztrsasg,
npessg: 10,1 milli f,
kiterjeds: 163 610 km²,
fvros: Tunisz,
lakossg: arab 98%, eurpai 1%, zsid vagy ms 1%,
hivatalos nyelv: arab,
valls: muszlim 98%, keresztny 1%, zsid vagy ms 1%,
ideltolds elmletben nincs, csak az ratllts ms idpontban van, mint idehaza, ilyenkor 1 ra eltolds van
pnznem: Tunziai dnr (TND), amit szigoran tilos kivinni az orszgbl. A TND vltja a MILLIM, ami 1000 az 1 hez (1000MILLIM=1TND)
elektromos ram: 220 V, eurpai szabvny csatlakozval,
beszlt nyelv: ltalban francia, de angolul s helyenknt nmetl is szt rteni velk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
